A képregények mint befektetés 1.

Már régóta szerettem volna írni erről a témáról, hiszen a comicsinvest a nevében is hordozza a képregény vásárlás ezen aspektusát.

Általában a szórakozásunkra kiadott pénzt nem tekintjük befektetésnek és ez a legtöbb esetben indokolt is. Ha moziba megyünk gyakorlatilag a jegyek árából semmit sem fogunk újra visszakapni, ha DVD-t veszünk akkor néhány ritka kivételtől eltekintve biztosak lehetünk benne, hogy csak nagyon nehezen és nagyon nyomott áron tudjuk majd eladni ha megunjuk és ugyanez igaz a könyvekre is. A videójátékoknál kicsit speciális a helyzet, ott hozzáértő kézben még befektetés is lehet bizonyos szerencsés vásárlás de a rendkívül gyors technológia elavulás igazán hosszú távon már valószínűleg ezt is lenullázza ha nem adjuk el időben az adott játékot.

A képregények a fent felsorolt kategóriákkal ellentétben már sokszor esélyesek arra, hogy megvásárlásukat akár befektetésnek is tekinthessük. Ennek ellenére az első alapszabályom a vevők számára az, hogy kizárólag befektetési céllal semmiképpen ne vegyenek képregényt, hanem csak akkor ha az a pénzbeli értéken kívül más értéket is hordoz számukra. A legkézenfekvőbb ezekből a más értékekből az ha olvasni szeretnénk az adott képregényt, de bármilyen meglepő nem mindenkinél ez a helyzet hiszen van aki úgy vásárol külföldi kiadványokat, hogy nem érti a nyelvüket de például egy plusz variant cover megvásárlása sem fog további olvasási élvezetet okozni nekünk, legfeljebb a komplett gyűjtemény feletti örömet. Itt értünk el az egyik legfontosabb aspektusához annak, hogy miért is különbözik nagyban a képregény a már felsorolt többi szórakozástól. A rendszeres képregényvásárlók nagy része mind a mai napig gyűjtőnek is tekinthető és ez biztosítja azt, hogy a képregények többnyire értékőrző vagy növelő funkciót tölthetnek be hosszú távon. Ez utóbbi paraméterrel ismét egy nagyon fontos pontot érintettünk mert a képregény mint befektetés mindenképpen hosszú távon tudja az esetek döntő többségében bizonyítani erősségét. Ha azt gondoljuk, hogy a most újonnan megvásárolt füzetet két hét múlva nagy haszonnal eladjuk akkor alaposan pofára esünk de többnyire még akkor is ha két év múlva szeretnénk bezsebelni a nagy lét. Persze vannak kivételek de azok inkább a szabályt erősítik. Ennek ellenére a hosszú táv sem biztos garancia arra, hogy óriási értéknövekedést fog produkálni egy adott kiadvány. Észrevettem, hogy a laikusok általában azt képzelik, hogy a képregények aranyat érnek ha már kicsit régebbiek mint a száraz kenyér, mindenféle állapottól, nyelvtől és bármilyen józan észtől függetlenül. Elég csak egy pillantást vetni a vaterára és mindig találni fogunk egészen elborult árakat. Sokszor borító nélküli vagy teljesen lestrapált salátákat szeretnének vagyonokért értékesíteni. Itt egy újabb rendkívül fontos, ha nem a legfontosabb szemponthoz értünk ami az állapot kérdése. Az állapot a képregény értékének legmeghatározóbb része, mivel a rossz állapotú képregény értéke mindenképpen töredéke az újszerű állapotúénak. A borító nélküli illetve hiányos képregények értéke pedig nullával egyenlő, még akkor is ha az őskorból származik, bár talán egy Action Comics 1. számáért még borító nélkül is hajlandóak lennének egyesek pár ezer dollárt kiperkálni de a több mint egymillió dolláros értékéhez képest ez majdnem nullának tekinthető. Ebből látszik, hogy ha szeretnénk megőrizni és növelni gyűjteményünk értékét akkor rendkívül fontos, hogy minél jobban vigyázzunk az állapotára.

Egy külön cikket is megérdemelne a képregény tárolás témája, így erre most nem térek ki túl részletesen de a két legfontosabb szempont, hogy a portól és a direkt napfénytől a lehető legjobban védjük a gyűjteményünket. Én a saját füzeteim legnagyobb részét fiókban illetve shortbox-okban tartom, hogy a fénytől totálisan védve legyenek. Természetesen az sem tesz jót a füzeteknek ha túl sokat halmozunk egymás tetejére, hacsak ezek nincsenek befóliázva és legalább egy részük karton hátlappal ellátva. A köteteket természetesen mindenki a polcán szeretné látni, ez teljesen érthető, ezeket javasolt egy fóliába behúzni hacsak nem vitrinbe tudjuk ezeket elhelyezni.

Legközelebb a konkrét képregény kategóriákra lebontva fogok írni róla, hogy mik lehetnek jók befektetések és mik nem, szigorúan csak anyagi szempontokat figyelembe véve. Ha valaki még másra is kíváncsi lenne a témával kapcsolatban nyugodtan írja meg, mire térjek még ki amit esetleg kifelejtettem.

5 hozzászólás “A képregények mint befektetés 1.” bejegyzésre

  1. timpani szerint:

    Ez izgalmas téma. Várom a folytatást :)
    Egy kérdésem lenne az állapotmeghatározással kapcsolatban. Persze tudom, hogy ez leginkább évtizedes tapasztalaton múlik, de van valami weboldal, vagy szakkönyv, ami konkrétan ebben a témában segítséget nyújthat?

  2. comicsinvest szerint:

    Jó kérdés de vicces módon nem tudom megmondani hol találhatsz erről infót. Én még a pályafutásom kezdetén olvastam ezekről elméletben, azóta pedig a gyakorlati tapasztalatok segítenek az állapotmeghatározásban.
    Javaslom írd be a goggle-be, hogy comics grading és biztos egy csomó hasznos weboldalt ki fog dobni.

  3. timpani szerint:

    Gugli már megvolt, köszönöm. A leghasznosabb egy tizenpár oldalas pdf volt, a pontos grade-ek részletes leírásával, de mintha régebben a KNET fórumon (már nem tudom melyik topicban) említett volna valaki egy erről szóló többszáz oldalas könyvet. (vagy rosszul emlékszem…)

  4. benya11 szerint:

    Említetted a cikkben, hogy a képregény tárolás is megérdemelne egy külön cikket. Egy ilyenre kíváncsi lennék, mivel nálam mindig előjön ez a téma. De ennek a cikknek a folytatását is várom.

  5. Kaine szerint:

    Londonban vettem egy eredeti Amazing Spider-Man 50-es számot – 1 fontért! Ez az, amit Vladi említett: hiányzott a borítója. Különben néhány ezer dollár az ára.

Itt lehet hozzászólni !